Agilis működés

Amit az agilis munkamódszerekről tudni érdemes

A fejlesztői feladatok menedzselésére manapság a legelfogadottabb, legelterjedtebb munkamódszer az agilis működés. A világ összes országában már szinte alapkövetelmény egy informatikai feladatokat ellátó vállalat, vagy annak szervezete agilis módszer szerinti működése. Az elmúlt évek, főleg a Covid-19 járvány időszaka komoly próbára tette a vállalatokat. Hirtelen kellett mindenkit hazaköltöztetni, hogy ne álljon meg az élet, de ezt leginkább csak az agilitás segítette.

Az agilitás az általános szóhasználat szerint életrevalóságot, gyorsaságot, mozgékonyságot jelent. A vállalatok, illetve az általuk kezelt projektek szintjén hasonló jelentéssel bír. A módszertan előnyei közül mégis inkább a gyors reagálást, a reszponzivitást, a rugalmasságot emelhetjük ki.

Míg az agilis módszerek kialakulásának kezdete körülbelül a kilencvenes évekre tehető, addig az agilis kiálltványt, amely a kapcsolódó alapelveket sorolja fel, 2001-ben publikálták. Akkor szoftver és projekt szakértők egy csoportja ült össze az amerikai Utah-ban a Snowbird Üdülőközpontban, hogy megosszák egymással a sikeres projektjeik titkát, összeírják a közös vonásokat. Fontos célja volt a korábbi, ún. "vízesés" alapú IT fejlesztési projektek hátrányainak kiküszöbölése azzal, hogy a személyes kommunikáció gyakoriságát növeljék, a működő szoftvert mielőbb leszállítsák, valamint a változásokra rugalmasan, rövid időn belül reagáljanak.

Az agilis csapatok fontos tulajdonsága, hogy minden szakértelem, képesség egy helyen tömörül. Az IT, programozás, üzleti terület, üzemeltetés, jog, termékmenedzsment, tesztelés szorosan összedolgozik a projekteken. Ez eredményezi a változásokra való gyors reagálást és hogy a termék a meghatározott időben elkészülhet. Minden skill elérhető a csapatban, így nincs elakadás. A csapatok akkor működnek jól, ha önállóan szerveződnek, más csapatokkal együtt.

A csapatokban a szereplők nem beosztásokról szólnak, nincs hierarchia. Itt a képességek a fontosak. Olyan csapattagokat kell összegyűjteni, akiknek a sprintcél elérése a fontos, a kudarc pedig nem határozza meg a munkájuk minőségét.

Néhány szóban az ismertebb agilis módszertanokról:

SCRUM

Ez a leginkább elterjedtebb munkamódszer az agilis lehetőségek között. A Scrum módszer középpontjában az ügyféligények állnak. Lehetővé teszi a hatékony termékfejlesztést egy gyorsan változó környezetben is. Legfontosabb elemei a szereplők, akik különböző szerepköröket töltenek be.

Jellegzetes szerepkörei:

  • Product Owner / Terméktulajdonos, vagyis a megrendelő
  • Developer Team / Fejlesztőcsapat, aki a fejlesztést végzi
  • Scrum master, aki segít a Scrum módszertant érvényre juttatni.

Az iterációk során események sokasága határozható meg, mint például a Daily Scrum, vagy Daily stand up. Fontos eleme a Product backlog, amely tartalmazza a fejlesztés során követendő lépéseket, tulajdonképpen a termék végleges, elvárt funkcióit tartalmazza. Előnye, hogy könnyen megérthető és mindenben a hatékonyságot keresi. A gyakori meetingek, események révén segíti a kommunikációt, ami elősegíti a csapattagok egymáshoz való viszonyulását.

KANBAN

A Kanban – csakúgy, mint a Lean – Japánból indulva hódította meg a világot. Legfontosabb jellemzői a munkafolyamatok vizualizálása, a folyamatban lévő munkavégzés korlátozása, a folyamatszabályozások világossá tétele.  

Leginkább olyan területeken alkalmazható, ahol nagyon sok az adhoc, beeső feladat, melyeket azonnal kell kezelni.

Nincsenek időkeretek, tágabban értelmezhető, mint a Scrum. Középpontjában a határidők helyett a feladatok állnak.

LEAN

A Lean szoftverfejlesztés fókuszpontja az egyszerűsítés és a hatékonyság, értékteremtés a vevő felé, a vevői igények kielégítése. Célja a felesleges lépések kiszűrése a munkafolyamatokban. Emellett célja a tanulás segítése, valamint a problémákra való leggyorsabb megoldás előállítása.

A Lean három elve így szól:

  • Muda (hulladék) – vagyis távolíts el minden olyan lépést a munkafolyamatból, amely nem ad értéket az ügyfél számára.
  • Mura (Egyenetlenség) – azaz távolítsd el az általános költségek eltéréseit és szabványosítsd a folyamatokat.
  • Muri (Túlterhelés) – azaz szüntesd meg a túlterhelést, a túlórát.